Kedves Látogató!

Tájékoztatjuk, hogy a Nemzeti Akkreditáló Hatóság 2016. október 5-én megszerezte az Európai Akkreditálási Együttműködés kölcsönös elismerési megállapodásának (EA MLA) aláírói státuszát 2016. október 6-i hatállyal az alábbi területekre:

Ezúton is meg szeretnénk köszönni valamennyi közreműködőnek a segítségét és a támogatását!

Devecz Miklós
Főigazgató
Nemzeti Akkreditáló Hatóság

Bezárás

70 éves az ISO

Az International Organization for Standardization (ISO) története 1946-ban kezdődött, mikor 25 ország delegáltja Londonban összeült, hogy megvitassák a szabványosítás jövőjét – olvasható a szervezet honlapján. Egy évvel később, 1947. február 23-án az ISO hivatalosan is megalakult. Ebben a háború utáni korban az alapító tagok úgy látták, hogy a nemzetközi szabványok fontos szerepet tölthetnek be az újjáépítési erőfeszítésekben.

Az 1947-ben szárnyát bontogató szervezet célja az volt, hogy előremozdítsa a koordinációt és a tagok által létrehozott szabványok egységesítését. Az alapítók mind nemzeti szabványügyi hivatalok voltak, egyenlő jogokat és feladatokat kaptak. Úgy határoztak, hogy bármely ország beléphet, mely kész az együttműködésre.

Világméretűvé növő szervezet

Ezek az alapítói irányelvek a mai napig élnek, az ISO-család 163 fősre növekedett, szintem minden ország a tagja a világon. A szabványosítás messze jutott, és az ISO nemzetközi szabványok – melyek a technológia és a gazdaság szinte minden területét lefedi – a továbbiakban is pozitív változásokat fognak eredményezni változó világunkban.

Az alapok

A szervezet létrehozását követően 67 csoportnyi szakembert, technikai bizottságot jelöltek ki meghatározott területekre, mint például a csavarmenetek vagy éppen az élelmiszer, hogy kidolgozzák a nemzetközi szabványokat. Ennek eredményeként jött létre 1951-ben az első ISO-szabvány ISO/R 1:1951 néven, mely az ipari hosszúságmérés hőmérsékletét határozta meg. Azóta az ISO portfólió több mint 22000 szabványra bővült, melyek támogatták a fontos technológiai, környezeti és társadalmi változásokat.

„Az ISO hetven éven keresztül olyan szabványokat hozott létre, melyek meghatározták történelmünk alakulását és a világ legnagyobb innovációit kísérték. Az anyagok, alkatrészek és készülékek szabványosításától a repülőgép- és autóipar számára a szennyező anyagok méréséig, az élelmiszerbiztonság érdekében az ellátási láncban meghatározott szervezeti rendszereken át a robotok és emberek közti interakció meghatározásáig, a nemzetközi szabványosítás mindig is az ipar és a társadalom igényeivel fejlődött” – mondta el az ISO elnöke Dr Zhang Xiaogang.

Keményen dolgozott az ISO az évek során, hogy egyre tágítsa az érdekeltek körét, közelebb vive a szabványosítást különféle csoportokhoz, mint a felhasználók és a fejlődő országok. Az 1950-es években több fejlődő ország is csatlakozott a szervezethez. Hogy ezeknek a tagoknak az igényeihez igazodjon, az ISO 1961-ben létrehozták az ISO Bizottság a fejlődő országokért (ISO/DEVCO), mely segít a legtöbbet kihozni számukra a szabványosítás fejlesztési munkából. Mára az ISO-tagok harmadát fejlődő országok teszik ki.

Központban a biztonság

A szabványosítás másik fontos célja, hogy javítsa a fogyasztók megelégedését és biztonságát. A fogyasztók befolyásának növelését az ISO Bizottság a felhasználó irányelvekért (ISO/COPOLCO) 1978-as életre hívása jelenti, mely jelenlegi nevét később kapta meg.

Az érdekeltek hatékony és széleskörű elérése központi szereppel bír a nemzetközi szabványok jelentőségének fenntartásában. Hogy az erős kapcsolat biztosítva legyen a szabványok és a fejlesztések között, az ISO együttműködést kötött nemzetközi és helyi szervezetekkel, a többi között az International Electrotechnical Commissionnel (IEC) és az International Telecommunication Unionnal (ITU). Összességében több mint 700, a szabványosítás területén dolgozó nemzetközi szervezettel szőtt kapcsolatot az ISO. Ezenfelül a kis és nagy vállalkozások, szabályozó hatóságok és kormányok hozzájárulása is alapvető az ISO megfelelő működéséhez.

Egészségügy és környezetvédelem

„Az elmúlt 70 évben az ISO olyan szabványokat hozott létre, melyek előre lökik az ipari fejlődést, segítik a világkereskedelmet, és javítják az egészségügyet, a biztonságot és a segítik a környezetvédelmet” – húzta alá Dr Zhang.

„A jövőbe tekintve tisztán látszik, hogy a világunk komoly kihívásokkal néz szembe, melyek átnyúlnak az országhatárokon. Az éghajlatváltozás, a víz hiánya, a kiberbiztonság és a tömeges migráció csak néhány olyan feladat, melyekre integrált, nemzetközi választ kell adni” – tette hozzá.

A jövő

A kihívásokból több szerepel az ENSZ 17 fenntartható fejlesztési célja (SDG) között, melyeket megfogalmaztak 2030-as céljaik között. Az SDG-k 2015-os indulásuk óta ambiciózus célokat tűztek maguk elé, melyek segítenek a nemzetközi erőfeszítéseket koncentrálni a szegénység felszámolása, a Föld védelme és a jólét kiterjesztésének érdekében.

„Az ISO közösség sok szabvánnyal rendelkezik, melyek segíthetik a szervezeteket és cégeket ezen feladatok megoldásában” – húzta alá az ISO elnöke. „Készen állunk rá, hogy ezeket a hatékony eszközöket a különféle közösségek rendelkezésére bocsájtsuk, hogy szembe nézhessenek ezekkel a kihívásokkal és egy jobb világot hozhassanak létre.” A szabványosítás jövője biztató – zárul az írás.

Isokozpont

Az ISO genfi központja Forrás: iso.org

2017.03.29